Kellemes emlékek, régen látott fényképek, személyes levelek voltak az én féltve őrzött kerti kis házamban. Nagyon nagyon régen minden számomra fontos tárgyat, üzenetet itt gyűjtöttem. Jó ideje már, hogy be sem tettem a lábam a kerti lakba. Ám most a költözködés miatt ki kellett ürítenem. Alig vártam, hogy újra elolvashassam a leveleket, megnézegethessem a fényképeket. Unokáimat is magam köré gyűjtve elindultunk, hogy a régi idők nyomában járjunk. Nagyon lelkesek voltak, szerették volna látni a nagyit kislányként.  A dédnagyapa bajszos, kalapos fényképét. Az utcánkról készült fényképet sok sok évtizeddel ezelőttről. A különböző mára már igencsak furcsának tűnő használati tárgyat. Izgatottan nyitottam a zárat, ám a kulcsom beletört. Most mitévők legyünk kérdezte egyik kisunokám? Zárjavító szakembert kell hívni, feleltem. A zarnyitas-ajtonyitas szakemberei már máskor is a segítségünkre siettek. Természetes volt, hogy most is Őket hívjuk. Gyorsan megérkeztek és sikerült kinyitni a zárat a zárbetét roncsolása nélkül. A pótkulccsal már jobban vigyáztam, mikor megpróbáltam ki és becsukni az ajtót. Végre előkerülhettek a kincseim és megmutathattam az unokáknak.